2016 a pályázatok éve lesz Magyarországon!

euro52015. december 21-én a Világgazdaság honlapját megjelent cikk szerint a kormány új rendelettel ismét módosítja a gazdaságfejlesztési uniós pályázatok 2015-ös menetrendjét. Eszerint az év végén 18 felhívás jelenik meg.

NGM decemberben azt közölte, hogy év végéig közel 88 milliárd forintnyi uniós támogatás válik elérhetővé. Ebből 65 milliárd forintot közvetlenül a vállalkozások pályázhatnak meg. A többi között ipari parkok fejlesztésére 6 milliárd forint, logisztikai szolgáltató központokra 4 milliárd forint, beszállítói integrátorok támogatására 20 milliárd forint lesz. A támogatási kérelmek benyújtása leghamarabb a felhívás meghirdetését követő 30 nap múlva lehetséges, így a beadási időszak mindenképpen 2016-ban indul.

Decemberben is jelent meg pár felhívás, januárban viszont naponta jelennek meg új GINOP felhívások. Az alábbi kiírások jelentek meg a napokban:

  • Innovációs voucher (GINOP-2.1.4-15): A Felhívás célja egyrészt a mikro-, kis- és közepes vállalkozások bevonása az innovációs láncba, másrészt a voucher segítségével igénybe vett K+F+I szolgáltatások révén a vállalkozások K+F+I tevékenységének intenzitása fokozódjék.

Az elnyert támogatással egyrészt a vállalkozások számára szükséges, de általuk nem megvalósítható tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatás igénybevételére nyílik lehetőség, másrészt arra, hogy a vállalkozások saját ötleteikkel, elképzeléseikkel közvetlenül megkeressenek egy-egy szolgáltatót (egyetem, kutatóhely, egyéb minősített szolgáltató), és azoktól innovatív termék, eljárás, vagy szolgáltatás kifejlesztése érdekében K+F+I-hez kapcsolódó szolgáltatást vegyenek igénybe.

  • Innovációs ökoszisztéma építése (startup és spinoff) (GINOP-2.1.5-15): A Felhívás célja, hogy az ötlet fázistól, a validáción, prototípusfejlesztésen át támogassa az innovatív startup vállalkozásokat a piacra vitelben, a fenntartható üzleti modell kialakításában, valamint a befektetésre való alkalmasság elérésében. A kutatás-fejlesztési és innovációs (továbbiakban: KFI) eredményeken alapuló projektötletekből olyan gyorsan növekedő vállalkozások kifejlődése a cél, melyek a kutatási eredmények piaci hasznosulásával, exportpiaci pozíciók elfoglalásával, tudás-intenzív foglalkoztatás hazai növelésével, valamint az üzlet- és termékfejlesztési tudás felhalmozásával a versenyképes, innovatív KKV szektort erősítik meg, hozzájárulva a magyar gazdaság hosszú távú növekedéséhez. Az ilyen, startup vállalkozások fejlődéséhez, sikeréhez, nemzetközi piacra lépéséhez elengedhetetlen az a szakmai támogató környezet, kapcsolati háló, céges infrastruktúra kialakításához szükséges segítség, melyet az inkubátorok nyújthatnak számukra.
  • Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása (GINOP-1.2.5-15): A Felhívás célcsoportjába azon logisztikai vállalkozások tartoznak, amelyek hozzáadott érték-növekedési potenciállal bírnak, a fejlesztésük eredményeként a már meglévő üzleti infrastrukturális kapacitásaikat továbbfejlesztik, ezáltal növelve logisztikai szolgáltatásainak minőségét és nyújtott szolgáltatások körét. Az ilyen fejlesztések közvetlen hatást gyakorolnak a kkv-kat kiszolgáló beszállítói és áru-elosztási hálózatok szolgáltatási minőségére, ezen keresztül versenyképességükre.
  • Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése (GINOP 7.1.2-15): A Felhívás célja, hogy a természetjárás tág értelmezésével, a természetben megvalósuló, környezetbarát szabadidős tevékenységek integrált kapcsolatrendszerét hozza létre. A Felhívás öt járásmód fejlesztését öleli fel (gyalogos, kerékpáros (pl. EuroVelo), lovas, vitorlás, kenus), hozzájárulva Magyarországon az országos hálózatok kiépítésével az aktív és ökoturizmus kínálatának bővítéséhez. A megvalósuló fejlesztések minden korosztály számára megteremtik Magyarország megismerésének, biztonságos bejárhatóságának lehetőségét.

Itt azonban nem akárki adhat be pályázatot, támogatási kérelmet konzorcium vezetőként kizárólag az alábbi szervezetek nyújthatnak be: Magyar Természetjáró Szövetség, Magyar Kajak- Kenu Szövetség, Magyar Vitorlás Szövetség, Magyar Lovas Turisztikai Szövetség, NIF Zrt. és a Kerékpáros Magyarország Szövetség.

  • Professzionális klaszterszervezetek minőségi szolgáltatásnyújtásának támogatása (GINOP-1.3.2-2015): A GINOP stratégiai célként fogalmazza meg a gazdasági együttműködések erősítését, az alacsony méretgazdaságossági adottságokból fakadó hátrányok mérséklését közös fejlesztési, termelési és piacra jutási tevékenységek, valamint tudástranszfer támogatásával.

Az együttműködés illetve az arra való hajlandóság javítása érdekében szükséges, hogy támogatásban részesülhessenek olyan, alulról építkező, önszerveződően együttműködő hálózatok, klaszterek, amelyek tartósan egyesítik a jelenleg egymástól elszigetelten működő gazdasági szereplők erőforrásait.

A klaszter tagjai – önállóságukat megtartva – az üzleti szükségszerűség miatt bizonyos termékek (termékportfolió) közös (tovább)fejlesztésére, technologizálására, gyártására és piaci bevezetésére egyesítik erejüket, s ezáltal képesek a nemzetközi piacon fennmaradni, az üres piaci réseket betölteni.

A felhívás célja a stabil szakmai és gazdálkodási múlttal rendelkező, fejlődőképes klaszterek támogatása, a klasztermenedzsment szervezetek által a klasztertagoknak nyújtott szolgáltatások minőségi színvonalának emelésével és ezáltal a nemzetközi piacra jutás elősegítésével.

  • Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ – Kutatási infrastruktúra fejlesztése (GINOP-2.3.4-15): A Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (a továbbiakban: FIEK) céljai olyan ipari-felsőoktatási együttműködési szervezeti forma kialakítása, amely alkalmas:
  • az ipari partnerek igényeinek megfelelő K+F+I kapacitás létrehozására,
  • versenyképes termékek és szolgáltatások fejlesztésére,
  • termékek versenyképes gyártásának fejlesztésére,

melynek eredményeként az érintett termékek piacképesek maradnak vagy piacképesekké válnak a partnercégeknél.

A szokásos termék definíción túl a felhívásban terméknek tekinthetők egyes jól definiált K+F+I mérföldkövek is, melyek a termék fejlesztési folyamatához kötődő, szakmailag jelentős eredményt felmutató szakasz egyértelműen pozitív, azaz a fejlesztés folytatását lehetővé tevő és támogató lezárását jelentik.

 

A fenti új pályázatok mellett új hír, hogy 2016. január 11-i határnappal felfüggesztésre kerül a „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című (GINOP-2.1.1-15 kódszámú) felhívás, 2016. január 11-től beadhatók a GINOP-2.1.7-15 azonosító számú, „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” és a „Az állattenyésztési ágazat fejlesztése – trágyatárolók építése” című VP-5-4.1.1.6-15 kódszámú pályázatok.

 

Jelentek meg új TOP felhívások is önkormányzatok számára:

  • Helyi foglalkoztatási együttműködések (TOP-5.1.2-15): Felhívás célja, hogy a helyi szinten létrejövő és, vagy már működő foglalkoztatási együttműködések, partnerségek (paktumok) hozzájussanak azon forrásokhoz, melyek segítségével – kialakított stratégiájuk mentén – képzési és foglalkoztatási programjaikat megvalósíthatják. Ezen intézkedésével a Kormány támogatja az együttműködések, partnerségek azon tevékenységeit, melyek munkaerő-piacuk bővítéséhez, célcsoportjaik képzéséhez, elhelyezkedéséhez és a szereplők együttműködésének erősítéséhez szükségesek.
  • Fenntartható települési közlekedésfejlesztés (TOP-3.1.1-15): A támogatás célja, hogy olyan, a fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési intézkedések valósuljanak meg a megyei jogú városok területén, melyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, az élhető városi környezet kialakulásához, valamint az EU2020 és a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia fenntartható fejlődésre és közlekedésre vonatkozó céljainak a teljesüléséhez. Jelen konstrukció a városi, városkörnyéki és településközi közlekedési rendszereket szerves egésznek tekinti, és lehetőséget kínál a közlekedési feltételek és módok komplex, egymást erősítő, a fenntartható fejlődést és fenntartható közlekedést szolgáló fejlesztésére a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (továbbiakban: TOP) határain belül.
  • Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése (TOP-4.1.1-15): Az egészségügyi alapellátó-rendszer infrastrukturális fejlesztése az intézmények szolgáltatásainak és infrastrukturális feltételeinek korszerűsítését, a hozzáférés egyenlőtlenségeinek mérséklését célozza, különös tekintettel az alábbi célcsoportokra: várandósok, nők, gyerekek és fiatalkorúak, fogyatékkal élők és idősek. Az egészségügyi alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, fogorvosi alapellátás és alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás, védőnői ellátás, iskola-egészségügyi ellátás) fejlesztésének fontosságát az adja, hogy ez a szint képes leginkább elvégezni az alapvető szűrővizsgálatokat és egészségügyi állapotfelméréseket, ezáltal kiemelt szerepe van a prevencióban, a lakosság közvetlen környezetében (lakóhelyén). Az egészségügyi infrastrukturális fejlesztések a lakosság egészségben eltöltött életéveinek növekedését, a megelőzést, a korai felismerést, a korai fejlesztést, az egészséges fejlődést, az életminőség javítását és a munkaképesség mielőbbi visszaállítását, valamint az erőforrások koncentrálásával az egészségügyi alapellátással kapcsolatban álló, többi ágazathoz tartozó közszolgáltatásokkal való hatékonyabb együttműködést, a szolgáltatások költség-hatékonyságának és minőségének javítását segítik elő. Az egészségügyi alapellátó-rendszer infrastrukturális fejlesztései hozzájárulnak a Semmelweis Tervben és az „Egészséges Magyarország 2014-2020” c. Egészségügyi Ágazati Stratégiában foglalt célkitűzések megvalósulásához is.
  • Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések (TOP-2.1.3-15): A fejlesztések esetében a cél a belterületre hullott csapadékvizek és felszín alól előtörő fakadó vizek rendezett és kártétel nélküli elvezetése, a belterületen áthúzódó vízfolyások és belvízcsatornák, belvíz elvezető rendszerek rendezése és a települések belterületének védelme a külterületeken keletkezett vizek káros hatásaitól. A fejlesztések tervezése során fontos a vizek helyben tartásának lehetőség szerinti megvalósítása olyan tározók építésével, amelyek alkalmasak mind a rendkívüli áradások, felhőszakadások kártételei elleni védekezésre, mind a lokális vízvisszatartásra, jóléti és ökológiai célokat hasznosításokat is támogatva, amennyiben azok nem szorítják háttérbe a tározók alapvető funkcióját. Az intézkedés keretében kizárólag a települések belterületének védelmét szolgáló művek bel- és külterületi művek rekonstrukciójára és fejlesztésére – a Terület és Településfejlesztési Operatív Program (továbbiakban: TOP) céljaihoz illeszkedő módon – van lehetőség. A megyei jogú városok belterületi csapadékvíz elvezetési, – gazdálkodási rendszerének kialakítására, fejlesztésére a TOP-6.3.3-15 j. felhívás keretében van lehetőség.
  • A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok (TOP-6.9.1-15): Az infrastrukturális beavatkozásokat a társadalmi hátrányok kompenzálását célzó szociális, oktatási, mentálhigiénés, kompetenciafejlesztő, foglalkoztatási, egészségügyi, antidiszkriminációs és közbiztonsági programok egészítik ki. Fontos, hogy a szociális városrehabilitációs projekteket kísérjék végig a közösségfejlesztő programok, amelyek lehetővé teszik a városrehabilitációval érintett területen élő lakosság bevonását a tervezésbe és a megvalósításba, továbbá erősítik a helyi közösség kohézióját. Amennyiben a leszakadás mértéke indokolja, a projektnek része kell, hogy legyen a folyamatos szociális munka, a nagyarányú hátrányos helyzetű népességgel rendelkező területek esetében kötelező jelleggel.
  • Barnamezős területek rehabilitációja (TOP-2.1.1-15): A fejlesztések eredményeként cél az önkormányzat és a helyi vállalkozások hosszú távú együttműködése, a köz- és a magánszektor szereplői által tervezett fejlesztések összehangolása, amely a városi környezet megújításán túl a gazdaság fejlődését, a foglalkoztatás bővülését is eredményezheti. A fejlesztések megvalósítása során elsődleges tekintettel kell lenni a városi közterületek környezettudatos, család- és klímabarát megújítására, azaz arra, hogy a beavatkozások területe alkalmas legyen a családok és a fiatalok számára szabadidejük hasznos eltöltéséhez, mindeközben a fejlesztések a környezeti fenntarthatóság követelményeit szolgálják, a városi zöld környezet megteremtéséhez, ezek gazdaságos fenntartásához járuljanak hozzá.
  • Zöld város kialakítása (TOP-2.1.2-15): A fejlesztések eredményeként cél az önkormányzat és a helyi vállalkozások hosszú távú együttműködése, a köz- és a magánszektor szereplői által tervezett fejlesztések összehangolása, amely a városi környezet megújításán túl a gazdaság fejlődését, a foglalkoztatás bővülését is eredményezheti. A fejlesztések megvalósítása során elsődleges tekintettel kell lenni a városi közterületek környezettudatos, család- és klímabarát megújítására, azaz arra, hogy a beavatkozások területe alkalmas legyen a családok és a fiatalok számára szabadidejük hasznos eltöltéséhez, mindeközben a fejlesztések a környezeti fenntarthatóság követelményeit szolgálják, a városi zöld környezet megteremtéséhez, ezek gazdaságos fenntartásához járuljanak hozzá.
  • Leromlott városi területek rehabilitációja (TOP-4.3.1-15): A beavatkozások alapját az érintett városrészek lakófunkciójának erősítése, meglévő funkcióinak bővítése, fejlesztése, szociális, közösségi és közterületi funkciók kialakítása képezi. Integrált szociális jellegű rehabilitációt azokban a városrészekben kell megvalósítani, ahol a kedvezőtlen demográfiai helyzet, az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküliség magas szintje, az alacsony társadalmi státusz és az erősen leromlott környezet ezt indokolja.
  • Hat darab felhívás jelent meg megyei jogú városok önkormányzatainak számára, településfejlesztés céljából, melyek az alábbiak:
    • Városi környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések (TOP-6.3.3-15)
    • Fenntartható városi közlekedésfejlesztés (TOP-6.4.1-15)
    • Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése (TOP-6.6.1-15)
    • A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése (TOP-6.6.2-15)
    • Megyei jogú városok leromlott városi területeinek rehabilitációja (TOP-6.7.1-15)
    • A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló, helyi szintű komplex programok (TOP-6.9.1-15)